Beszélt nyelvi zavarok

NYELVFEJLŐDÉSI KÉSÉS (Megkésett beszédfejlődés)

Bizonyára Önöknek is ismerősen csengenek az alábbi mondatok akár családtagok, akár idegenek szájából:

„Majd fog ez a gyerek beszélni, hiszen Einstein sem beszélt négy éves koráig!” „Majd behozza!” „Majd ’kinövi… hiszen a szomszéd kislány/kisfiú se szólt egy szót se óvodáig, most meg be se áll a szája!”

Sajnos, ezek a jóindulatú vigasztalások sokszor téves illúziót kelthetnek a szülőkben, ugyanis a megkésett beszédfejlődésnek komoly oka van. Valamit el kell hárítanunk ahhoz, hogy a gyermek először tökéletesen értse az emberi beszédet, majd gördülékenyen ki is tudja magát fejezni általa. A megkésett beszédfejlődés azt jelenti, hogy a gyermek – ép hallás és beszédszervek mellett – hároméves kora előtt nem kezd el beszélni és nem indul meg beszédfejlődése. Ennek oka lehet lassabb ütemű idegrendszeri érés, értelmi sérülés és hallási feldolgozási zavar is. (Fizikai okai lehetnek esetleg ingerszegény vagy beszédben nagyon szegényes környezet; genetikai szindróma; komplikációk a várandósság alatt, szülés közben, vagy közvetlenül azt követően.)

A lényeg, hogy ezeken az életkori pontokon megjelenjenek legalább azok a szavak, amelyekkel a gyermek már ki tudja fejezni szükségleteit (például apa, inni, autó el). Valójában egy normál beszédfejlődésű 2,5 éves gyermek három-négy elemű tagmondatokat is használhat már (például ’Anya e’ment venni juhát’). Ebben az életkorban gyakori az ún. fiziológiás (élettani) pöszeség, ami egy életkori sajátosság, így ekkor még nem kell izgulni a beszédhibákért. Azonban előfordulhat, hogy a beszéd támogató és ösztönző környezet mellett sem indul meg. Ebben az esetben szakember segítségét kell kérni!

Az alábbi tünetek felvethetik a megkésett beszédfejlődés problémáját:

  • Az első egy-másfél év alatt a gyermek beszédfejlődése megreked – nem gügyög, nem gagyog, vagy csak keveset és egyhangúan (nem játszik a hangjával);
  • nem érdeklődik környezete hangjai iránt;
  • a beszéd lassan indul meg, szókincse nem, vagy alig gyarapodik;
  • beszédére 3 évesen is agrammatizmus (a nyelvtani formák teljes hiánya), diszgrammatizmus (rossz nyelvtani formák) jellemzők;
  • az aktívan használt szavakat torzítva ejti, vagy csak az első szótag jelenik meg;
  • nem fogalmaz meg 2-3 tagú mondatokat, mutogatással fejezi ki magát.

ARTIKULÁCIÓS ZAVAROK

Az artikulációs zavar a beszédhangok helytelen kiejtése, a kiejtés tisztaságának zavara. Hétköznapi nyelven pöszeségnek hívjuk. Artikulációs zavarról 5-6 éves kortól beszélhetünk, hiszen a gyermekek 3. és 4. életévében életkori sajátosság a pöszeség (élettani pöszeség). Ha a hibás artikuláció 5 éves korban is fennáll ép hallás és beszédszervek mellett, akkor funkcionális pöszeségről beszélünk. Ennek oka lehet a beszédszervek motorikus ügyetlensége, auditív feldolgozási zavar, beszédészlelési probléma, a beszédhangok megkülönböztetésének nehézsége.

Fajtái:

  • hangtorzítás (diszlália) – például a sz hang ejtésénél nyelve kicsúszik a fogai közül
  • hangcsere (paralália) – például sajt helyett szajt
  • hangkihagyás (alália) – például holnap helyett olnap

Az artikulációs zavaroknak szervi okai is lehetnek. Ebben az esetben fennállhat a beszédszervek fejlődési rendellenessége (pl. fogazat rendellenességei, nyelvfék lenövése, szájpad rendellenességei). Ezen problémák megszüntetése orvosi úton történik, ami logopédiai terápiával egészül ki.

NYELVLÖKÉSES NYELÉS

A nyelvlökéses nyelés csecsemő és kisgyermekkorban még élettanilag normális. Azonban ha a vegyes fogazat kialakulása után is fennmarad ez a nyelési szokás, különböző problémákat okozhat. Megváltoztathatja az arcvonásokat, helytelen artikuláció jöhet létre (a t, d, l, n, sz, z ,c,s, zs, cs hangok ejtésekor kicsúszik a nyelv hegye a fogak között), szűkülhet a fogív, torlódás jöhet létre a fogaknál, a két fogsor nem megfelelően záródhat. Sok esetben a fogszabályzást végző fogorvos munkájának előfeltétele, hogy a gyermek elsajátítsa a helyes nyelést. Ugyanis a fogak rendezése akkor lesz sikeres, ha a fogazati eltérést okozó helytelen nyelés és nyelvtartás megszűnik, azt felváltja a szabályos nyelés és nyelvtartás.

Az alábbi tünetek felvethetik a nyelvlökéses nyelés problémáját, amennyiben 6-7 éves kor (fogváltás) után állnak fenn:

  • Ha a nyelv gyakran kicsúszik az ajkak között (t, d, n, l, sz,.z, c, s, zs, cs hangoknál).
  • Ha fogzáródási rendellenesség áll fenn.
  • Ha nyelés közben az arc körüli izmokon szorítás, erőltetett mozgás látható.
  • Ha a gyermek szájon keresztül lélegzik.
  • Ha éjszaka csorog a nyál a gyermek szájából, esetleg kiszárad az ajka és berepedezik a szája széle.

HALLÁSI FELDOLGOZÁSI ZAVAR, BESZÉDÉSZLELÉSI, BESZÉDÉRTÉSI NEHÉZSÉG

Kevesen tudják, amit a tudományos kutatások egyértelműen igazoltak: a későbbi jó beszédértés, illetve a jó olvasás, helyesírás és kiváló idegen nyelv elsajátítási képesség mögött valójában kiváló hallási feldolgozás áll. Másként fogalmazva, ha egy gyermek nem érti jól a hozzá fűzött emberi beszédet (ép hallás mellett), esetleg később olvasási nehézségektől, szegényes szókincstől szenved, 80 százalékban a mélyben hallási feldolgozási nehézség húzódik meg.

Az alábbi tünetek felvethetik a hallási feldolgozási zavar meglétét:

  • a gyermek nem hallja meg, amit mondanak neki („szelektív a hallása”)
  • érzékelhető, hogy különösen az azonos helyen képzett hangokat keveri (például b-d, k-g, t-d, ö-ü)
  • beszédében bizonyos hangokat felcserél 4 éves kor felett
  • hosszabb mondatot, több szóból álló felsorolást nem tud pontosan megjegyezni, elismételni
  • pontatlan a szótagolásban, hangokra bontásban
  • hallgatott mese tartalmát nem érti meg

Jelentkezzen Gibson tesztre!

Kérdés esetén szakembereink készséggel állnak rendelkezésére.
Érdeklődjön a +36 30 1455280  telefonszámon!

Vagy írjon üzenetet!

Írott nyelvi zavarok

DISZLEXIA, OLVASÁSI NEHÉZSÉG

Az olvasás csodálatos dolog! Nem velünk született képesség, hanem „kifejlesztjük” magunkban. A diszlexia az olvasásban jelentkező tartós nehézség, amely annyit jelent, hogy az úgynevezett agyi „olvasási áramkör” létrejötte több ponton zavart szenved. (Normál esetben hat-hét éves korra több agyi terület „odaad” magából egy picike darabot – neuronok ezreit – ahhoz, hogy ez a csodálatos képesség, az olvasás „tudománya” halálunkig velünk lehessen.) A diszlexiás gyermekek jó intellektuális képességekkel rendelkeznek, ennek ellenére agyuk kissé „másképpen huzalozott”.!

Ez jellegzetes tévesztéseket eredményezhet az olvasásban:

  • hangcserék
  • hangkihagyások
  • hangátvetések
  • jobbról balra olvasás
  • lassú olvasás stb.

Jellemzően már az olvasás elsajátítása nehezített elsős korban, második, harmadik és negyedik osztályos korban pedig jelentkeznek a fent említett hibák. Az olvasástanulás nehézségeire utaló jeleket már óvodáskorban felfedezhetjük, sőt fel is kell tárnunk —  a hallási feldolgozási nehézségek, a vizuális feldolgozási gondok egy rövid diagnosztikával könnyűszerrel beazonosíthatók.

DISZGRÁFIA, HELYESÍRÁS, ÍRÁS NEHÉZSÉGEI

A diszgráfiában érintett gyermekek jó intellektuális képességekkel rendelkeznek, ennek ellenére nehezen sajátítják el a betűelemek írását, vonalvezetésük, szem-kéz koordinációjuk, ceruzafogásuk gyakran görcsös, ügyetlen. Magasabb osztályfokokon nehezen jegyzik meg a helyesírási szabályokat. Jellegzetes tévesztések láthatók írásos munkáikban:

  • betűcserék
  • betűkihagyások
  • betűátvetések
  • ékezetek elhagyása
  • magán- és mássalhangzók időtartamának téves jelölése
  • betűalakok szabálytalan írása