Nyelvi zavarok

NYELVFEJLŐDÉSI KÉSÉS (Megkésett beszédfejlődés)

Bizonyára Önöknek is ismerősen csengenek az alábbi mondatok akár családtagok, akár idegenek szájából:

„Majd fog ez a gyerek beszélni, hiszen Einstein sem beszélt négy éves koráig!” „Majd behozza!” „Majd ’kinövi… hiszen a szomszéd kislány/kisfiú se szólt egy szót se óvodáig, most meg be se áll a szája!”

Sajnos, ezek a jóindulatú vigasztalások sokszor téves illúziót kelthetnek a szülőkben, ugyanis a megkésett beszédfejlődésnek komoly oka van. Valamit el kell hárítanunk ahhoz, hogy a gyermek először tökéletesen értse az emberi beszédet, majd gördülékenyen ki is tudja magát fejezni általa. A megkésett beszédfejlődés azt jelenti, hogy a gyermek – ép hallás és beszédszervek mellett – hároméves kora előtt nem kezd el beszélni és nem indul meg beszédfejlődése. Ennek oka lehet lassabb ütemű idegrendszeri érés, értelmi sérülés és hallási feldolgozási zavar is. (Fizikai okai lehetnek esetleg ingerszegény vagy beszédben nagyon szegényes környezet; genetikai szindróma; komplikációk a várandósság alatt, szülés közben, vagy közvetlenül azt követően.)

A lényeg, hogy ezeken az életkori pontokon megjelenjenek legalább azok a szavak, amelyekkel a gyermek már ki tudja fejezni szükségleteit (például apa, inni, autó el). Valójában egy normál beszédfejlődésű 2,5 éves gyermek három-négy elemű tagmondatokat is használhat már (például ’Anya e’ment venni juhát’). Ebben az életkorban gyakori az ún. fiziológiás (élettani) pöszeség, ami egy életkori sajátosság, így ekkor még nem kell izgulni a beszédhibákért. Azonban előfordulhat, hogy a beszéd támogató és ösztönző környezet mellett sem indul meg. Ebben az esetben szakember segítségét kell kérni!

Az alábbi tünetek felvethetik a megkésett beszédfejlődés problémáját:

• Az első egy-másfél év alatt a gyermek beszédfejlődése megreked – nem gügyög, nem gagyog, vagy csak keveset és egyhangúan (nem játszik a hangjával);
• nem érdeklődik környezete hangjai iránt;
• a beszéd lassan indul meg, szókincse nem, vagy alig gyarapodik;
• beszédére 3 évesen is agrammatizmus (a nyelvtani formák teljes hiánya), diszgrammatizmus (rossz nyelvtani formák) jellemzők;
• az aktívan használt szavakat torzítva ejti, vagy csak az első szótag jelenik meg;
• nem fogalmaz meg 2-3 tagú mondatokat, mutogatással fejezi ki magát.

ARTIKULÁCIÓS ZAVAROK

Az artikulációs zavar a beszédhangok helytelen kiejtése, a kiejtés tisztaságának zavara. Hétköznapi nyelven pöszeségnek hívjuk. Artikulációs zavarról 5-6 éves kortól beszélhetünk, hiszen a gyermekek 3. és 4. életévében életkori sajátosság a pöszeség (élettani pöszeség). Ha a hibás artikuláció 5 éves korban is fennáll ép hallás és beszédszervek mellett, akkor funkcionális pöszeségről beszélünk. Ennek oka lehet a beszédszervek motorikus ügyetlensége, auditív feldolgozási zavar, beszédészlelési probléma, a beszédhangok megkülönböztetésének nehézsége.

Fajtái:

• hangtorzítás (diszlália) – például a sz hang ejtésénél nyelve kicsúszik a fogai közül
• hangcsere (paralália) – például sajt helyett szajt
• hangkihagyás (alália) – például holnap helyett olnap

Az artikulációs zavaroknak szervi okai is lehetnek. Ebben az esetben fennállhat a beszédszervek fejlődési rendellenessége (pl. fogazat rendellenességei, nyelvfék lenövése, szájpad rendellenességei). Ezen problémák megszüntetése orvosi úton történik, ami logopédiai terápiával egészül ki.